A bajai Bartos család két nagy tehetségű, ám sajnos kevéssé ismert művészt adott a világnak: Bartos Aranka írónőt és Bartos Endre (1930-2006) festőművészt. A most következő vers a korán elhunyt testvér emlékére íródott.

Bartos Endre: Self-portrait from 2005

Bartos Aranka: AZ UTOLSÓ PORTRÉ
(In memoriam Testvérbátyám)

Nem hinné a liliom, hogy
néhol ridegebb a fehér,
mint alagútban az éjszaka.
Szűzi hasonlatok forrását
ne bántsd, - mondaná, de
te láttad a tértelenbe
merevült rendet, s amint
fekete nappalba süllyed
a fehér. Színek konok
papja mit üzennél most
a liliomnak? S mit üzenne
ő, ha szellőjárta szirmait
sötét erő bénítaná?
Te a Nap felé bókoló
napraforgó arcát mesélted
volna, imádott fáidat,
s a lombjaik közt sistergő
friss szelet. De melléd
feküdt a kórházfehér halál,
s álmaid fonalán csúszkáltak
álmai. Felszisszent, s már
éberen figyelt, ha ápolók
matattak ágyadnál. Fülledt
érvei fölött az infúziós
üvegből józanul csöpögött
gyorsan vesző szívedbe
az erő. Tartós ösztöneid
még küzdöttek az oxigénért,
tengernyiből merítettél,
ám szerveid hadszínterén
az erek hóhérjai
csatárláncban meneteltek,
s lemaradt a kényszerítő
jóakarat … Szemeid
a halál tavában úsztak,
hangod suttogóvá gyengült,
s tekinteted elől homályba
menekült a napfüggő elemek
színfénye. Földhöz kötött
jelenünkhöz sem volt közöd
már, Isten is elhagyott,
mint Krisztust a keresztfán…

Bizonyosan hívtad eleinket,
hívtad, vártad mind a kettőt,
s megérkeztek kéz a kézben,
géncsokorral. Amikor a Styx
felett már piros szelek
fújtak, szóra bírták
múltad préselt virágait.
És arcodon a létfogyatkozást
törékeny türelem álcázta,
homlokod boltján a holdhideg
fényt apánk homlokának árnya,
s anyánk summa cum laude
elcsendesülése …

És szólt az Úr: „Amit teszek,
azt most nem értitek…”

Ekkor észrevettél valamit,
talán a Világrendet,
talán a Világértelem titkát:
testében a Remete Energiát.
És a színek templomot emeltek
köréd, és oltáruk előtt
jutalomjátékkal áldoztál:
fölemelted a gyengeségtől
addig gúzsba kötött kezed,
s ecseted lelkével vezényelni
kezdted a színek kórusát.

Hiszem, hinni akarom:
az őscsendet, és benne Isten
arcát festetted meg akkor.